A 2003.évi LXXXI. törvény az elektronikus cégeljárás bevezetéséhez és a cégiratok elektronikus úton való megismerésének biztosításához szükséges szabályokat tartalmazza. Ennek keretében módosította illetve kiegészítette a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt (a továbbiakban: Ctv.), és hozzá kapcsolódóan kisebb változtatásokat iktatott be a Polgári Perrendtartásba (a továbbiakban: Pp.), a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvénybe (a továbbiakban: Ktv.), valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénybe (a továbbiakban: Ütv.).
A cégbíróságok működésében az elektronikus ügyintézés a közelmúltban is jelentős szerepet játszott. Ennek alapját az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer (OCCR) képezi, amely az Igazságügyi Minisztériumot, valamint az ország 20 megyei bíróságát (cégbíróságok és gazdasági kollégiumok) foglalja országos kiterjedésű számítógépes rendszerbe.
2003. júniusában azonban a közösségi jog olyan irányú változásáról született döntés, amely a nemzetközi jogfejlődés eredményeit hasznosítva, új jogintézmények kialakításával, illetve az informatikai lehetőségek fejlődésével áll összefüggésben, és kötelezettséget is teremtett Magyarország számára. A Tanács és az Európai Parlament ugyanis elfogadta a Tanács 68/151/EGK irányelvének (1. társasági jogi irányelv) módosítását, amely a cégnyilvánosság és a cégregisztráció egészen új feltételrendszerét teremti meg. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határidejét 2006. december 31-ben határozza meg.
Az új irányelv - az 1. társasági jogi irányelv hatályos 3. Cikkében foglalt, cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések helyett - lehetővé teszi a hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság) számára, hogy cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak mellékletét képező iratokat - választásuk szerint - elektronikus vagy papíralapú dokumentum formájában juttathassák el regisztráló hatóságukhoz (a cégbírósághoz). A tagállamoknak erre tekintettel kötelezővé teszi, hogy az online regisztrációhoz szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsák, azaz az elektronikus úton érkező okiratokat elektronikusan tartsák nyilván, és elektronikus úton adjanak ezekről az okiratokról felvilágosítást.
Az új közösségi norma azt is előírja, hogy 2007. január 1-jétől azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában, papíralapú iratként nyújt be a cégbírósághoz, mivel ez teszi csak lehetővé az online úton történő tájékoztatást, nyilvánosságra hozatalt. Az irányelv nemcsak a jövőben benyújtandó iratok vonatkozásában, hanem a cégek cégbíróságon tárolt, a 2006. december 31-ét megelőző - legalább - tíz évben keletkezett összes iratait illetően előírja, hogy azokat az ügyfél kérelmére papíralapú másolat vagy elektronikus okirat formájában rendelkezésére kell bocsátani.
A törvény ezen előírások közül azoknak belső jogi alapját kívánta megteremteni, amelyek teljesítése hosszabb jogi és technikai előkészítést igényel, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy 2006. december 31-ére a magyar jog megfeleljen az irányelv által támasztott követelményeknek.
A törvény biztosítja - az irányelv hatálya alá tartozó - korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok elektronikus úton történő bejegyzésének (változásbejegyzésének) lehetőségét, úgy, hogy ennek fokozatos bevezetése egyidejűleg az elektronikus cégeljárás teljeskörű alkalmazását készíti elő.
Tekintettel arra, hogy a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező [Ctv. 21. § (2) bek.], a törvény - meghatározott technikai feltételek megléte esetén - feljogosítja az ügyvédeket és a közjegyzőket, hogy a papíralapú okiratokat elektronikus okirattá alakítsák át, és azokat minősített elektronikus aláírásukkal ellátva továbbítsák a cégbírósághoz. Elektronikus cégregisztráció esetén kötelezővé, míg egyéb esetekben lehetőséggé vált az eljárási illeték és egyéb fizetési kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítése.
Az új irányelv által támasztott követelményekkel összhangban - a normaszöveg értelmében - a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok papíron benyújtott cégiratait a cégbíróság rövid határidőn belül elektronikus okirati formába alakítja át 2005. január 1-től. Ezen cégiratokról, továbbá az elektronikus okirati formában benyújtott iratokról elektronikus úton is kérhető másolat.
A gazdasági forgalomban hosszú ideje igényként jelentkezett, hogy a cégeljárási illetéket illetékbélyeg helyett elektronikus úton lehessen megfizetni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 65. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy jogszabály a bírósági eljárási illeték megfizetésére az Itv. rendelkezéseitől eltérő, más fizetési módot is megengedjen. A törvény ennek megfelelően rendelkezik.
2005. szeptember 1.-től a cégeljárás illetéke a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán (portálján)keresztül is megfizethető, abban az esetben is, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem hagyományos módon, papír alapon kerül benyújtásra. Az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésére a cégbíróság által kiadott tanúsítvány birtokában, a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra történő hivatkozással kerülhet sor, hiszen a cégbíróságon csak ezen adatok ismeretében kapcsolható össze a benyújtott kérelem és az illeték-befizetés. A Szolgálat a befizetést elektronikus úton visszaigazolja, és ezzel egyidejűleg arról a cégbíróságot értesíti. A befizetésre előírt rövid - kétnapos - határidő indoka, hogy az illetékfizetés elektronikus úton való teljesítése ne akadályozza, ne késleltesse a cégbíróság eljárását. Amennyiben a Szolgálat befizetésről szóló értesítése a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül nem érkezik meg a cégbírósághoz, a bíróság a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a Ctv. 26. §-ának megfelelő alkalmazásával - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - elutasítja.
A törvény rögzíti az elektronikus úton történő cégbejegyzés (változásbejegyzés) törvényi rendezést igénylő szabályait. Az új szabályok fokozatos bevezetése úgy kerül ütemezésre, hogy az 1. társasági jogi irányelv új 3. Cikkének 2. pontjában megjelölt határidőre, 2007. január 1-jére a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok minden bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme elektronikus úton benyújtásra kerülhessen.
A törvény meghatározza az elektronikus cégbejegyzési eljárás részletes eljárási rendjét. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eatv.) 3. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírósági eljárások különböző típusaiban eljárási cselekményeket akkor lehet elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus irat, dokumentum, illetve elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha ezt az eljárástípusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
Ezen lehetőséggel él a törvény, amikor - a Ctv. új 48/A. §-a (1) bekezdésének beiktatásával - kimondja, hogy a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy az elektronikus regisztráció csak lehetőség a cégek számára, annak alkalmazása önkéntes. A kérelmek postai úton vagy személyesen történő benyújtására e cégek esetében is változatlanul mód lesz.
A törvény által a Ctv-be beiktatandó új 48/C. § szabályozza az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás menetét. A rendelkezések értelmében a jogi képviselő a - minősített elektronikus aláírásával ellátott - kérelmet és mellékleteit elektronikus úton nyújthatja be a cégbírósághoz, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán keresztül.
Az elektronikus úton benyújtott cégiratokat a cégbíróság elektronikus okiratként tartja nyilván, tehát a papíralapú okiratok nem kerülnek elhelyezésre a cégbíróság irattárába. Amennyiben a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásához a törvény azt a vélelmet fűzi, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval, úgy az eredeti okiratok cégbírósághoz való benyújtása a továbbiakban nem szükséges. Ugyanakkor a törvény őrzési kötelezettséget ír elő a jogi képviselő számára, aki köteles a cégbíróság felhívására az eredeti iratokat bemutatni.
Az új 48/A. § (2) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat az Eatv. szerinti minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Az Eatv. 4. §-ából kiderül, hogy a fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazása pusztán az írásba foglalás követelményének felel meg, és csak a minősített elektronikus aláírás alkalmazásához fűződik az a vélelem, hogy - ha az aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik - a dokumentum tartalmát az aláírás óta változatlannak kell tekinteni.
A Pp. 195. §-a értelmében a cégbíróság végzései közokiratnak minősülnek, azonban, sem az Eatv., sem a Pp. nem rendelkezett az elektronikus közokirat fogalmáról. Ezért törvény kimondta, hogy a cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül, és egyidejűleg beiktatta a Pp-be az elektronikus közokirat fogalmát. Ezen új szabályok biztosítják, hogy a cégbíróság elektronikus úton megküldött végzései a papíralapú végzésekkel azonos bizonyító erővel bírjanak. [Pp. 195. § (1) bek.]